Ma nehezen indult a hét. A hétfő egy kicsit mindig darabos, mindenki keres valamit... a párom már hajnalban a munkahelyi kulcsait (mert a nadrágját kimostam, de ki emlékszik hova pakoltam ki a tartalmát...), a gyerkőcök egy-egy iskolai cuccot, vagy bepótolnak egy jaj most jutott eszembe feladatot... meg amúgy is nehéz felkelni és elhinni, hogy MUSZÁJ! Ja és a kisfiamnak szolfézse is van, ami meg egyszerűen borzasztóvá teszi már reggel a napot!
Ma még fáradt is volt mindenki, a tegnap nagyon sűrű volt... Már tíz előtt elindultunk itthonról, kicsinosítva (ami ugye több órát vett igénybe ennyi csajnak :)) a hitanosaim bérmálkoztak, utána ebéd anyósomnál, anyák napi műsor Annának a Művházban, dédi itt és Móron, temetők...
Este hat után értünk haza.
Szóval ilyen előzmények után fújtam egyet oviból hazafelé sétálva Petrával néhány perccel 9 előtt, hogy letudtuk, túléltük a hétfő reggelt, indulhat a hét, amikor megláttam a sulinál a szülőket. Rögtön eszembe jutott, ami reggel nem, a kisfiaméknál az elsőben nyílt nap van!!!
9:05 kor kezdődik a következő óra addig még volt kemény 7 percem.
Futás haza a babakocsival, anyósomék tudtam, hogy a kertben vannak, kikaptam Petrát a kocsiból felrohantam vele a kertbe, otthagytam néhány elhadart mondat kíséretében, aztán futás a suliig.
Mire becsengettek ott ültem a teremben, igaz nem kaptam levegőt... :)
Reggelizni ugyan nem volt időm, de kifutottam magam...
11-kor irányhaza, Petra le a kertből, gyors közös főzés, altatás, tudtam Laura 12-re jön haza mert a fél egyes busszal matekversenyre megy...
és ez még csak a nap első fele...
és még néha kérdezik, hogy mit csinálok, hogy öt gyerek után is "jól nézek ki"?
Jelentem élem az életem!!!
DE SZÍVESEN!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése